Évszázadokon keresztül köztudott volt, hogy néhány fatípus befolyásolja az ember egészségét. A távoli múltban i.e.60-ban egy római történetíró és természetkutató Pliny az idősebb leírt egy esetet, ahol négy katona halt meg azt követően, hogy tiszafából készült tálból bort ivott. Egynéhány német fűrészmesternek volt hasonló, kevésbé súlyos tapasztalata az 1700-as éveke elején. Úgy tűnt, hogy idült szem és orr irritáció alakult ki bennünk, hasonlóan a fejfájáshoz, a mocsári cédrus fűrészelésétől.
Milyen hatással van az emberre a faanyag? A statisztikák alapján csak az emberek 2-5%nál fejlődik ki egy allergiás érzékenység a fa anyagának egy vagy több összetevőjével szemben. Bár, ha az ember sok, potenciálisan mérgező anyaggal érintkezik és elegendően hosszú ideig dolgozik ezekkel, növekszik az allergiás reakció esélye. És, határozott állítással, néhány faanyaggal mindenki találkozik.
Sok por, beleértve a fa porát és forgácsát, közepesen izgatja a szem és az orr érzékeny nyálkahártyáját, könnyezésre és orrfolyásra késztetve. Néhány fa, mint például a nyugati vörös cédrus és a rózsafa képes különösen kellemetlenné válni. Azonban más faanyagok, melyek izgató hatásúaknak nevezünk, képesek még kényelmetlenebb bőrkiütést okzoni, melyet gyulladásos vagy allergiás bőrgyulladásként minősítenek, azonosítanak. A kiütés általában egy hasonló vörös, megduzzadt terület, mely pattanásban jelenik meg, első kialakulása tipikusan a bőr szöveteiben az ujjak között található. Ilyen jellegű fák közé kell sorolni a fekete akácot, cocobolo, ébenfa, oleánder, selyem vagy szaténfa, mamutfenyő és a tiszafa.
Bárhogyan is, az ember allergiás típusú kiütést szerez, először meg kell bizonyosodni afelől, hogy bizonyos irritáló fákban megtalálható egy vagy több kémiai anyaggal van kapcsolatban. Ha több ízben is kapcsolatba kerül az emberi test ezekkel, kialakul egy nagyobb allergiás hatás („lappangási periódusnak” nevezett időtartam, mely 5 naptól 6-8 hónapig tart). Ha történetesen ez kifejlődik, a kiütés a mérgező borostyánhoz hasonló, vörös kicsi különálló viszkető daganatok.
Az izgató anyagú fák közé soroljuk a ciprus, balsafa, bükk, nyír, szilfa, brazíliai zöldfa, mahagóni, jávorfa, mirtusz, vörösfenyő, babérfa, lucfenyő, nyugati vörös cédrus, teak.
Hozzáfűzve a faporhoz, a penészek gyakran áttételes reakciókat váltanak ki. Egy, mely jelentősen nagy hatással bír: Crytostroma corticale penészgomba. Ez a penészfajta „vidáman” él számos keményfa háncs és szíjács közötti részében, különösen a nyír és a jávorfában. Ez a penészgomba felelős a márványos SPALTING kialakulásáért és a „nyírháncsos köhögés megbetegedésért” mely egy olyan állapot, ahol a légzőrendszeri allergia valamennyi tünete megtalálható.
Ha van aszpirin allergiánk, legyünk óvatosak a fűz és a bükkfával. Mind ezeknek a fajtáknak a szalicil anyagának koncentrációja (ez volt az aszpirin elődje) mind az egyéni érzékenység szükséges csak az esetleges ráhatásnak, mint a fűrészpor szaga, reakciót vált ki.
Soha ne mondjunk „nem”-et a porálarcra. A fával dolgozók körében a szaglószervi és légzőrendszeri? rák kialakulásának lehetősége 5-40-szer nagyobb, mint a nem fával dolgozók körében. Habár a kutatók még nem azonosították a pontos rákot okozó alkotóanyagot (főként azért, mert a betegségnek hosszú a lappangási ideje, 30-tól 50 évig), néhány pontban nyilvánvaló a fűrészpor magas csersav tartalma, mint a mogyoró, tölgy, nyugati vörös cédrus, és a bürök.
Ha érzékenyek vagyunk a fűrészporra, dolgozzunk jól szellőztetett helyen (mely egyben csökkenti a penész kialakulását), kerülni a nedves fával való munkát, amennyire az lehetséges, gyakori mosakodást és zuhanyozást. Ha kialakultak az ismétlődő kiütések vagy légzési problémák, keresse fel orvosát vagy bőrgyógyászát.
A lenti táblázat 2 forrásból származó információkból áll. Az első egy cikk, mely az American Woodturner-ben jelent meg 1990 júniusában. (Eredetileg Bruce Taylor adta fel a rec.woodworking levelező fórumra). A második cikket Roy Banner készítette, egy Torranceben (Kalifornia állam) élt faesztergályos, aki 1989-ben sokkban halt meg, miután egzotikus faanyaggal dolgozott (ld.: www.mimf.com/archives/toxic.htm).
Roy adatait már évek óta gyűjtötte számos forrásból. Én nem tudok dönteni számos információ eredetiségét illetően és több faanyag tekintetében saját magunk végezzünk kutatást. Ez legyen a kiindulópont. Szintén szükséges lenne ellenőrizni az amerikai Növények Bőrtani Adatbázisát a bodd.ef.ac.uk/BoDDHomePage.html, habár számomra nagyon nehezen követhető volt.
Egy végső megjegyzés: Ezen adatok nem tesznek különbséget a forgácslap ragasztójának hatása, vagy a szódium vegyszerrel kezelt fenyők anyaga között, mely anyag a kékesedést hivatott megakadályozni. Nem vagyok tájékozott a sok féle fűrészpor és vegyi anyagok tekintetében, mint például az olajok, ragasztók, stb. Az alsó vonal alatti rész – szellőztetés és porvédő maszk biztosított, amikor dolgozunk a műhelyben.
Fa veszélyességi táblázat
1 táblázat
Fafajta |
Hatás |
Testrész |
Forrás |
Hathatóság |
Előfordulás, terhelés |
Rizikó faktor |
Afromosia |
I |
E,R |
D |
nagy |
eseti |
M |
Alder |
I |
E,S,R |
D |
nagy |
? |
? |
Angelico |
I |
E,S,R |
D |
nagy |
? |
? |
Arborvitae |
I |
R |
? |
? |
? |
? |
Ash |
I |
R |
? |
? |
? |
? |
Bald cypress, kopasz ciprus |
S |
R |
D |
kicsi |
eseti |
L |
Balsam Fir |
S |
E,S |
LB |
kicsi |
eseti |
L |
Beech (bükk) |
S,C |
E,S,R |
LB,D |
közepes |
általános |
M |
Birch (nyír) |
S |
R |
W,D |
közepes |
általános |
M |
Black Locust |
I,N |
E,S |
LB |
nagy |
általános |
H |
Blackwood |
S |
E,S |
W,D |
közepes |
általános |
M |
Boxwood (bukszus) |
S |
E,S |
W,D |
közepes |
általános |
M |
Cashew |
S |
E,S |
W,D |
kicsi |
eseti |
L |
Chechem |
I |
E,S,R |
W,D |
nagy |
eseti |
M |
Cocobolo |
I,S |
E,S,R |
W,D |
nagy |
általános |
H |
Dahoma |
I |
E,S |
W,D |
közepes |
általános |
M |
Ebony (ébenfa) |
I,S |
E,S |
W,D |
közepes |
általános |
M |
Elm (szilfa) |
I |
E,S |
D |
kicsi |
eseti |
L |
Fir (erdei fenyő) |
I |
E,S |
W,D |
kicsi |
eseti |
L |
Goncalo Alves |
S |
E,S |
W,D |
közepes |
Eseti |
L |
Greenhearth (brazíliai zöldfa) |
S |
E,S |
W,D,S |
igen nagy |
gyakran |
H |
Guarea |
S |
E,S |
D |
igen nagy |
eseti |
H |
Hemlock (bürök) |
C |
R |
D |
? |
ritka |
? |
Iroko |
I,S,P |
E,S,R |
W,D |
nagy |
általános |
H |
Katon |
I |
R |
? |
? |
? |
? |
Kingwood |
I |
E,S |
|
? |
? |
? |
Mahagany, American (amerikai mahagóni) |
S,P |
S,R |
D |
kis méret |
ritka |
L |
Mahagany, African (afrikai mahagóni) |
S |
S,R |
D |
nagy |
eseti |
H |
Mansonia |
I,S N |
E,S |
W,D D |
nagy kis méret |
általános |
H |
Manzinilla |
I |
R |
D |
? |
eseti |
? |
Maple (jávorfa) |
S,P |
R |
D |
nagy |
általános |
H |
Mimosa (sámánfa) |
N |
|
LB |
? |
ritka |
? |
Myrtle (mirtusz) |
S |
R |
LB,D |
közepes |
általános |
M |
Oak (tölgy) |
S C |
E,S |
LB,D D |
közepes ? |
eseti ritka |
L |
Obeche |
I,S |
E,S,R |
W,D |
nagy |
általános |
H |
Oleander (oleánder) |
DT |
N,C |
D,W,LB |
igen nagy |
általános |
H |
Olivewood (olajfa) |
I,S |
E,S,R |
W,D |
nagy |
általános |
H |
Opepe |
S |
R |
D |
kis méret |
eseti |
L |
Padauk (burmai fa, rózsafához hasonló) |
S |
E,S,R |
W,D |
kis méret |
eseti |
L |
Pau Ferro |
S |
E,S |
W,D |
kis méret |
eseti |
L |
Peroba Rosa |
I |
R,N |
W,D |
nagy |
ritkán |
M |
Purplehearth |
I,S |
N |
W,D |
közepes |
általános |
M |
Quebracho |
I C |
R,N ? |
LB,D D |
közepes kis méret |
általános ritka |
M L |
Redwood (vörösfenyő) |
S,P C |
E,S,R |
D D |
közepes ? |
eseti ritka |
L |
Rosewood (rózsafa) |
I,S |
E,S,R |
W,D |
igen nagy |
ritka |
H |
Satinwood (szaténfa) |
I |
E,S,R |
W,D |
nagy |
általános |
H |
Sassafras (babérfa) |
S DT C |
R N |
D,W,LB D |
kis méret kis méret ? |
általános eseti ritka |
L L ? |
Sequoia (óriásfenyő) |
I |
R |
D |
kis méret |
eseti |
L |
Snakewood (nyugat indiai vasfa) |
I |
R |
W,D |
közpes |
eseti |
L |
Spruce (lucfenyő) |
S |
R |
W,D |
kis méret |
eseti |
L |
Stavewood (simaraba-fa) |
I |
R |
? |
? |
? |
? |
Verawood |
I |
E,R |
W,D,S |
közepes |
általános |
M |
Walnut, Black (fekete dió) |
S |
E,S |
W,D |
közepes |
általános |
M |
Wenge |
S |
E,S,R |
W,D |
kis méret |
általános |
L |
Willow (fűzfa) |
S |
R,N |
D,W,LB |
kis méret |
ritka |
L |
Western Red Cedar (nyugati vörös cédrus) |
S |
R |
D,LB |
nagy |
általános |
H |
Teak (tikfa) |
S,P |
E,S,R |
D |
közepes |
általános |
M |
Yew (tiszafa) |
I DT |
E,S N.C |
D |
közepes igen nagy |
általános általános |
M H |
Zebrawood |
S |
E,S |
W,D |
közepes |
általános |
L |
A jelzések jelentései:
Hatás |
R – rák, KM – közvetlenül mérgező, IR – irritáló, (É) I2 – érzékenységet okozó, H – hányinger, rossz közérzet, TÉ – túlérzékenység és tüdőgyulladás |
Testrész |
C – szív, E – szem, R – légzés, S - bőr |
Forrás |
D – por, LB – levelek és kéreg, w – fa, S – füst |
Rizikó |
L – alacsony, M – közepes, H - magas |
Orr és tüdőrák: A statisztikák azt mutatják, hogy a fával dolgozóknál 40 %-kal magasabb az esély ennek kialakulására, mint a népesség többi tagjának. Mindazonáltal a kimutatások ezen ráktípusok esetében az 1920-1960 közötti időszakból származik, amikor a bútoripar magasan gépesítetté vált kevésbé hatékony porelszívással vagy anélkül.
Ingerlő és érzékennyé tevő: Azon fafajták, melyek ingerlőek, és reakciót okoznak röviddel az érintkezést követően és fognak ismétlődően hasonló reakciót kiváltani, vagy érzékennyé tevők, melyeknek hosszú lappangási időszakkal rendelkeznek órákban vagy hónapokban, és esetenként szükséges az érintkezés mielőtt a kiütések megjelennek. Az érzékennyé tevők sokkal veszélyesebbek, mert ha már egyszer érzékennyé váltunk, ez egy életen át elkísér, és a hatások egyre drasztikusabbakká válnak.
Hathatóság: A fa vagy fűrészpor azon lehetősége mely ártalmat képes okozni, és egyénenként változik.
Rizikó: Megadott fa megmunkálásának komoly következményeinek minőségi becslése. Ez megosztódik a hathatóság és előfordulás mérései között, a következők szerint:
|
Kis méret |
Közepes |
Nagy |
Igen nagy |
Eseti |
L |
L |
M |
H |
Ritka |
L |
M |
M |
H |
Általános |
L |
M |
H |
H |
Sokan talán legyintenek a cikk végén, ugyan kérem, hiszen én hazai fajtákkal dolgozom, legkevésbé sem kerül kezembe egzóta faanyag, ez engem a legkevésbé érint. Az idők során több olyan emberrel is találkoztam, akik már szenvedő alanyai a fapor hatásának - ne feledjük, egy precízebb munka esetén nem ritkán már 180 vagy annál is finomabb vásznat alkalmazhatunk a felület simaságának eléréséhez - és végezetül álljon itt egy magyar nyelvű anyag is a témával kapcsolatban http://real.mtak.hu/265/1/37585_ZJ1.pdf ami további megerősítést ad a témával kapcsolatban.
Reményeim szerint a a cikk nem riasztja el a kezdőként, fával való foglakozókat a további munkától, pusztán szeretnék rámutatni, nem teljesen veszélytelen, viszont megfelelő minőségű védőeszköz alkalmazásával van mód a káros hatások kiküszöbölésére.
Írta és fordította:
Medvegy János
További szép napot mindenkinek!